Herba Sanctae Mariae (lat. 'Szűz Mária füve'): a középkori latinságban sok növény neve. - Jelenti pl. a turbánliliomot (Lilium martagon), a 16. sz-tól a ciprusfüvet (Sanctolina chamae cyparissus). 1496: De Bosco orvosi munkájában ~-nak nevezi a →Boldogasszony tenyerét és a közelebbről meg nem határozható keserűfű fajt (Polygonum sp.). 1538: Otto Brunfels az orbáncfűre (Hypericum perforatum) és a garádicsra (Chrysantemum vulgare) vonatkoztatta. - E növények valamely tulajdonságuk miatt (színük, kicsinységük, gyógyhatásuk stb.) Máriára emlékeztették a keresztény embert. A kk. ikgr-jában ezért Mária attrib-ai voltak. S.J.

Stirling: Nomina Herbarum I.